Labdarúgó

Ivor Pandur

2000 - napjainkig

HU.WIKIPEDIA OLDALMEGTEKINTÉSEK (PV)

Photo of Ivor Pandur

Icon of person Ivor Pandur

Életrajza 23 különböző nyelven érhető el a Wikipédián. Ivor Pandur a 21,223rd legnépszerűbb labdarúgó, a 777th legnépszerűbb életrajz Horvátország országából és a 252nd legnépszerűbb Horvátországból labdarúgó.

Ismertségi mutatók

Ivor Pandur oldalmegtekintései nyelvenként

Betöltés...

A(z) Labdarúgó között

A(z) Labdarúgó között Ivor Pandur a(z) 21,203. helyen áll 21,273 közül. Előtte állnak: Ryosuke Takayasu, Lewis Baker, Eddie Hernández, Ismaël Diallo, Antonio Puertas, és Zeca. Utána következnek: Shuto Abe, Neil Alexander, Kevin Vázquez, Juan Rafael Fuentes, Guido Vadalá, és Naoya Fuji.

A legnépszerűbb Labdarúgó a Wikipédián

Összes rangsor megtekintése

Kortársak

A(z) 2000. évben születettek között Ivor Pandur a(z) 546. helyen áll. Előtte állnak: André Almeida, Chloe Kim, Marvin Park, Rikako Ikee, Şevval İlayda Tarhan, és Gunay Mammadzada. Utána következnek: Vít Krejčí, 24kGoldn, Elena Pietrini, Violeta G. Ivanova, Meg Donnelly, és Andrew Nembhard.

További személyek, akik a(z) 2000. évben születtek

Összes rangsor megtekintése

A(z) Horvátország rangsorában

A(z) Horvátország területén születettek között Ivor Pandur a(z) 777. helyen áll NaN közül. Előtte állnak: Leona Popović (1997), Josip Posavec (1996), Tamara Horacek (1995), Josip Mišić (1994), Božo Starčević (1988), és Mate Maleš (1989). Utána következnek: Mario Delaš (1990), Fran Tudor (1995), Franko Andrijašević (1991), Luka Vušković (2007), Luka Šamanić (2000), és Miran Maričić (1997).

További személyek, akik Horvátország területén születtek

Összes rangsor megtekintése

A(z) Labdarúgó között – Horvátország

A(z) Horvátország területén született Labdarúgó között Ivor Pandur a(z) 252. helyen áll. Előtte állnak: Milan Gajić (1996), Filip Krovinović (1995), Zoran Nižić (1989), Josip Posavec (1996), Josip Mišić (1994), és Mate Maleš (1989). Utána következnek: Fran Tudor (1995), Franko Andrijašević (1991), Luka Vušković (2007), Dino Perić (1994), Karlo Bartolec (1995), és Lovro Zvonarek (2005).

العربية中文NederlandsEnglishFrançaisDeutschMagyarItaliano日本語PolskiPortuguêsРусскийEspañol